A Homokháti Kistérségi Cserkészkörzet idén nem szervezett cserkésztábort, így örrömmel fogadtuk a temerini cserkészcsapatok meghívását táborukba. A táborra nagy volt az érdeklődés, végül három csapatunkból jutottak el cserkészek, a királyhalmi, hajdújárási és a tornyos-kevi-bogarasi csapatokból. A nagy távolság és a cserkészeink számára ismeretlen csapatok sem szegték kedvüket fiataljainknak, hogy egy csodálatos tábort töltsenek együtt.

A táborra a Szőreg melleti Hevér tanya festői szépségű környezetében került sor 2018. augusztus 7-12 között. Körzetünk és a vendéglátó temerini csapatok cserkészei mellett Csantavérről voltak még vendégcserkészek a táborban. A tábor, Mátyás királyunk korába kalauzolt el bennünket, amikor adók sanyargatták a népet, és minden egyes tallérért meg kellett dolgozni. Királyunk, aki ritkán mutatkozott a nép előtt, de álruhában köztünk járt, pontosan tudta, mire van szükségünk, és kisegítette alattvalóit, ha éppen megszorultak.

A tábor alatt szoros barátságok születtek, amelyek hazaérkezve is tartanak. Sokunknak tapasztalatszerzést is jelentett ez a néhány nap, de ami a lényeg, mindannyian lélekben gazdagodva tértünk haza. A tábort a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával valósították meg.

Bogi élményei:

Reggel elindultunk a temerini cserkészcsapatok táborába. Nemsokára meg is érkeztünk a temerini plébániához, ahol megvártuk a később érkezőket. Miután mindenki megérkezett, gyülekezőt fújtak és felolvasták, hogy ki melyik őrsbe tartozik és ki lesz az őrsvezetőnk. Nekünk Fruszkó Rita volt, aki bemutatkozott nekünk, és mi is neki.

Az ismerkedés után, felpakoltuk felszerelésünket a traktor kocsijára, csak egy kis háti táskát vittünk magunkkal. Tovább már gyalog mentünk, de nem sokáig, mert hamarosan felszedett a traktor bennünket és a táborhelyig már traktoron utaztunk.

Az út hosszú volt, de szép helyre érkeztünk. Leszálltunk, és gyorsan lepakoltuk a felszerelést a kocsikról. Utána jutott idő ismerkedni és beszélgetni, amíg megkaptuk a sátrainkat. Nagy volt az őrsünk, nyolcan voltunk, így jó nagy sátor jutott nekünk, amit magunk állítottunk fel. A feladatot gyorsan elvégeztük, majd be is rendeztük új lakhelyünket.

Az első este kicsit furcsa volt, de aztán megszoktam. A táborban számtalan játék, csomózás, zászlókészítés, különböző programok és vízi csata is volt. Az ebédért aranyat és ezüstöt kellett fizetni, a tusolásért szintén. A fizetségünket úgy lehetett kiérdemelni, hogy különböző ügyességi versenyen vettünk részt, vagy szolgálatokat teljesítettünk, mint például az éjjeli őrség. Volt a táborban főzőverseny is, amit mi, a Baranya őrs nyertünk meg.

A tábortűz mindig este volt, ahol jelenetek voltak, amelyeket nekünk kellett kitalálni a megadott téma szerint. Egyik jelenetünk Zsuzsiról, a nagyon sértődős téglaformájú kutyánkról szólt. Az este tábortűzzel, zászlólevonással, takarodóval végződött. Voltam éjjeli őrségen is, ami nagyon tetszett.

Sok barátom lett, de a legjobbak Zita, Laura, Edvin és Igor. Egy hetes volt a tábor, de mégis olyan rövidnek tűnt. Gyorsan elérkezett a búcsúzkodás ideje és haza kellett mennünk.

Azt a csodálatos hetet sohasem felejtem el!

Molnár Csikós Boglárka, 53. sz. Králik László Cserkészcsapat, Kevi