Pontos idő


Ma 2021. 9. 27, hétfő van,
Adalbert napja.
Holnap Vencel napja lesz.

A Szövetség - VMCSSZ
an image
Vajdasági Magyar Cserkészszövetség
Muzslya, Magyar Kommün 56.
Elnök: Varga Zoltán cst.
Email: vargazoltan.sdb@gmail.com

Mobil: +38 1 (0)69 12-33-690
Web: Hivatalos honlap
Látogató számláló
Boldog Mór püspök

Boldog Mór pécsi püspökről nem írtak legendát, vagy ha mégis, az nem maradt ránk. Különféle irodalmi művekben azonban találhatunk elszórva adatokat róla.

A hagyomány szerint magyar szülőktől született 1000 körül. István király uralkodása elején volt iskolás Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán.

1030 körül a Szent Hegyen levő kolostor apátja lett. Ebben az időben történhetett a király és Szent Imre herceg látogatása a kolostorba, amely után 1036-ban a király a pécsi püspökség élére állította Mór püspököt.

1046-ban történt lázadáskor, amely több püspök halálát is okozta, Mórnak nem esett bántódása. Egyike volt annak a három püspöknek, akik Endrét Székesfehérvárott megkoronázták. 1055-ben tanúként aláírta a Tihanyi Apátság alapítólvelét, mellyel I. Endre király újabb bencés apátságot alapított.

1064 húsvétján Pécs városa volt a színhelye a hercegek kibékülésének, miután Géza felhelyezte a koronát Salamon fejére. Mór püspök pedig Salamonnak ajándékozta a András remete ciliciumának egy darabját. Nem sokkal ezután megírta András és Benedek remete életének történetét.

Mór püspök 1070 körül halt meg, valószínüleg Pécsett.

1848. július 22-én Mór püspök emberemlékezetet meghaladó, folyamatos tiszteletét a Szentszék hivatalosan is megállapította. Egy évvel később IX. Pius pápa Mór püspököt szentté avatta.

Szent Mór egyházi ünnepét október negyedik vasárnapjára tették, amit 1913-ban október 25-ére rögzítettek.


Szent Imre legendájából, ahogyan kiválasztotta Mórt a püspökségre:


Egyszer, mikor Szent István fiával, Imre herceggel, imádkozni ment Szent Márton egyházába, előre küldte fiát a szerzetesek köszöntésére, akik körmenetet tartva járultak királyuk elé. A gyermek Imre egyenlőtlenül osztotta a csókokat. Egyiknek egyet, masiknak hármat, esetleg ötöt adott, míg végül egyik szerzetesnek hét csókot adott egymás után. Szent István király ezt szótlanul nézte végig, de a mise végén megkérdezte Imrétől, miért osztotta egyenlőtlenül a csókokat? A gyermek akkor felsorolta mindengyik szerzetes érdemeit az szerint, hogy mennyi ideig tartottak ki az önmegtartóztatás és a hallgatási fogadalom erényében. Amelyik szerzetes hét csókot kapott ő volt a legmegtartóztatóbb.

A király, titokban visszatért a kolostorba és kikémlelte a szerzetesek virrasztását és imádságait. Miután éjszaka befejezték a zsolozsmát, szétosztotta a szerzeteseket a templom rejtettebb részeibe és egyenként felfedte magát a király mindegyiküknek. A királyi felséget mindegyik szerzetes a csend megtörésével üdvözlte. Mígnem egy Mór nevű testvérhez nem érkezett, akit Imre herceg hét csókkal halmozott el. Azonban belőle sem szép szavakkal sem királyi fenyegetéssel nem tudott választ kicsikarni. Másnap reggel mikor a szerzetesek összegyűltek, a király sok olyan vádat hozott fel Mór ellen, amelyek a szerzetesi élettel ellenkeznek. A vádaskodás ellen Mór nem védekezett, hanem alázatosan állt és reménykedve Istenhez menekült.

Ekkor meglátta a király, hogy fiának szavai megfontoltak voltak és Mórt Pécsett a püspöki méltóságra emelte.

Google PageRank